Dr.Mátrai Zsolt

1. Az ünnepi időszak rengeteg izgalommal és impulzussal jár. Mi a jele annak, hogy egy kisgyerek túlterhelt vagy túlingerelt?

Ennek számtalan jele lehet.

• Hirtelen hangulatváltozások: egyik pillanatban még kacag, a következőben már összeomlik, mert ferdén állt a zoknija. Klasszikus túlingerlés. Pörög, rohan, csapkod, nem tud leállni – vagy épp ellenkezőleg: lelassul, szétcsúszik, ügyetlenebb lesz.
• Nehezen tud este lecsillapodni, sok a felriadás, vagy reggel extrán nyűgös. A túl sok program este visszaköszön.
• Nem tud egy dologra ráhangolódni, kapkod egyik játékról a másikra, a felnőtt kérdése sem ér el hozzá.
• Túlzott ragaszkodás a szülőhöz. „Tapadósabb” lesz, mert a sok inger után biztonságot keres.
• Testi jelek is lehetnek: hasfájás, fejfájás, nyugtalanság, tikkeléshez hasonló apró mozgások felerősödése – mind lehet stresszreakció.
• Kisebbekre jellemzőek: nyafogás, hiszti, több segítség igénye.
• Olykor nem a túlpörgés jellemző, hanem a lecsatlakozás: elvonul, nem reagál, csak néz maga elé.

2. Hogyan segíthetünk a gyereknek megtartani a napirendjét az ünnepi rohanás, rokonlátogatások és egyéb programok mellett? Mi az, amiből nem érdemes engedni?

A jó hír: nem kell katonás napirend, csak néhány kapaszkodót kell megtartani. Ezek olyan pontok, amiket, ha nem borítunk fel, a gyerek idegrendszere sokkal jobban tolerálja a karácsonyi hullámvasutat.

Amiből nem érdemes engedni: az alvás nagyjából azonos időben legyen, persze nem percre pontosan, de a lefekvés ne csússzon rendszeresen egy-két órát. A kisgyerekek főtengelye az alvás. Ha ez borul, borul minden.

Fontos a rendszeres étkezés is. Legalább a fő étkezések legyenek meg. A túlingerlés és az éhség együtt = instabil kis érzelmi atomerőmű.

Napi egy nyugodt szakasz, ami lehet mese, séta, autóban csendes idő, bármi. Az idegrendszer ilyenkor újraindítja magát.

A szülő elérhetősége: ha idegen közegben vagyunk, őszintén mondjuk el neki, mikor és hol leszünk. Biztonságérzet nélkül nincs jó viselkedés.

Mit lehet lazábban venni? A vacsora nem mindig lesz ideális. Karácsonykor a gyerek félig mézeskalácson, félig levegőn él. Ez átmenetileg oké. A fürdés is lehet rövidebb, ritkább. Ha 24-én kimarad, a világ nem zuhan össze. Délutáni alvás/altatás helyére néha jó a kocsiban alvás is.

3. A december tele van édességgel, nassolással és családi lakomákkal. Milyen mennyiség az, ami még rendben van?

Egy kisebb adag édesség naponta, plusz egy-két falat abból, ami épp valami különleges (bejgli, habcsók, nagymama sütije). Gyerekmértékben ez körülbelül egy szelet süti, vagy egy kis marék csoki/karácsonyi édesség vagy fél adag bejgli.
A lényeg nem a gramm, hanem az elosztás! Ha nem egyszerre tömi be, nem pörög úgy fel. Széthúzva kevésbé borítja az idegrendszert és a vércukrot.

Ha a gyerek mindent megkóstolna, akkor

1. Engedjük kóstolni – de mini adagban.
2. Először rendes étel, utána édesség. Ha van a gyomrában valami rendes táplálék, sokkal kevésbé kívánja a süteményt. Ez nem fegyelmezés – egyszerű fiziológia.
3. A „válassz egyet” módszer. Válassz egy süteményt, amit most eszel, a többiből majd holnap kóstolunk. Így a gyerek dönt, kevésbé lázad.

Legyen egészséges alternatívánk: gyümölcs, dió, mandarin, popcorn, almachips. A gyerekek meglepően gyakran választják ezeket is. A tiltás ritkán működik.

4. A hideg, a tömeg és a közösségi programok miatt ilyenkor több a fertőzés. Hogyan támogassuk a gyerek immunrendszerét?

1. Alvás – az immunrendszer fő „energiaitala”. A kialvatlan gyerek könnyebben elkap mindent. Ha csupán egy dologra fókuszálunk: a lefekvés ne csússzon rendszeresen egy-két órát.
2. Szabad levegő, mozgás. Naponta 20–30 perc kinti levegőzés: jobb orrlégzés, jobb alvás, jobb immunválasz. A vírusok bent szeretnek tombolni, nem kint.
3. Folyadék. A kiszáradt nyálkahártya olyan, mint egy rosszul záró kerítés: minden átjön rajta. Meleg tea, víz, leves!
4. Normális étkezés. Nem baj, ha több a süti, de legyen gyümölcs, zöldség, fehérje és némi teljes értékű étel. A cél, hogy ne csak cukorból működjön a gyerek.
5. Kézmosás. Alapos kézmosás a nagy programok után – ez messze a legerősebb „immunerősítő”.
6. Szellőztetés a lakásban. Naponta párszor 3–4 perces intenzív szellőztetés, és kevesebb vírus a levegőben.

SEGÍTHET, de nem csodafegyver:

• C-vitamin, de a rendes étkezés mellett felesleges túlzásba vinni. A tél miatt azonban kell egy kis plusz (gyümölcs, narancs, alma, paprika).
• D-vitamin: ez valóban számít, és télen amúgy is kell. A gyerekek a szokásos téli adagot fogyasszák. (Nem kell megduplázni, nem gyorsítja az immunrendszert turbó módba.)
• Probiotikum. A sűrű közösségi élet alatt enyhén csökkentheti a megbetegedések számát. Nem kötelező, de nem pénzkidobás.

5. Hogyan oldjuk meg gyerekbarát módon a hosszabb utakat, rokonlátogatásokat, hogy a kicsik ne merüljenek ki?

A legfontosabb az időzítés. Induljunk akkor, amikor a gyerek természetesen nyugodtabb. Kisebbeknél ez a délutáni alvásidő, nagyobbaknál inkább reggeli indulás legyen, mert ilyenkor frissek, még nem fáradtak túl.

Az esti indulás csak akkor működik, ha megérkezve azonnal le tudjuk fektetni a kicsiket. Ha nem, akkor garantált a zombigyerek! Fontos az is, hogy kényelmes ruhában utazzanak: legyen elég meleg, de ne fullasztó az öltözetük. A túlmelegedés és a túl sok réteg nyűgössé teheti őket. A kedvenc takaró vagy plüss nyugtató hatású.

6. Van-e olyan egyszerű, könnyen betartható ünnepi egészségszabály, amit kifejezetten a decemberi időszakra ajánl?

• Napi három stabil pont: olyan kapaszkodók, melyek nem maradnak el, bármi is történjék. Ez lehet a reggeli, a csendespihenő vagy az esti rutin (fürdés-mese-altatás). Ha ebből három fixen megvan, akkor nem borul a gyerek idegrendszere.
• Napi két rövid kinti levegőzés vagy mozgás. 10-15 perc is elég. Ez csökkenti a túlingereltséget, megakadályozza a vírusok terjedését, javítja az alvásminőséget és meglepően sok hisztit megelőz.
• Közös, nyugodt pillanatok: mese, rajzolás, összebújás, pár perc beszélgetés arról, mi volt ma jó.

Ha ezeket megtartjuk, a gyerek sokkal kevesebb viselkedési tünetet produkál.