Minimax

Malmos Edit, zenetanár

Malmos Edit, a Józsefvárosi Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, szolfézs tanára 1983 óta. Munkája során számos növendéket készített fel zenei pályafutásra, illetve a zeneiskola kamarakórusát is vezeti. Mottója: “A zenélést és az éneklést felírnám receptre!”

torna-dora

Hány éves kortól érdemes elkezdeni a gyerekek zenei nevelését? Egyáltalán mit jelent az, hogy zenei nevelés?

A zenei nevelés az anyaméhben kezdődik – természetesen ez még nem a szó szoros értelmében vett nevelés, inkább hozzászoktatás – majd a baba ringatása, éneklés, mondókázás mind-mind ezt erősítik. Szerencsés esetben a bölcsődében és az óvodában is sokat énekelnek a gyerekekkel és velük együtt közösen. Minél korábban kezdik és minél intenzívebben, annál jobb. Ha egy kisgyerek dudorászik, rendben van a lelke!

A modern kutatások már rengeteg dolgot kiderítettek egyértelműen a zene jótékony hatásairól. Az iskolai zenei nevelést sajnos nem mindenki tartja fontosnak, pedig rengeteget segíthet a többi tantárgyban is.

Mikor érdemes hangszerben is gondolkodni már?

A hangszertanulás elkezdésének ideje nagyon eltérő. Vannak gyerekek, akiknek a szűkebb vagy tágabb környezete lehetővé teszi, hogy már óvodás korban megbarátkozzanak a hangszerekkel, nyilván ez a ritkább. Általában az iskola 2-3. osztályban javasoljuk a hangszerrel való zenei foglalkozásokat. Amit nagyon fontosnak tartok megemlíteni, hogy az élvezetes hangszerválasztás és tanulás mellett meg kell birkózni  a mumusként is emlegetett szolfézzsal (azaz zeneelmélet elnevezésű tantárggyal), ami rengeteg fejlesztési lehetőséget nyújthat, ha jól tanítják és kellő nyitottsággal állnak hozzá a gyerekek.

Hogyan járulnak hozzá a zenei tanulmányok a gyerekek fejlődéséhez, iskolai teljesítményéhez, szociális képességeihez?

Általánosságban elmondható, hogy a zene (vagy bármely más művészeti ág) kiegészítik az agyi tevékenységeket. A zene javítja a kézügyességet, az összpontosítást, az emlékezést és az intelligenciát. Felmérések igazolták, hogy a rendszeres zenélés stimulálja az agyat, segíti a fejlődésben, és növeli a teljesítményt. Mindemellett egyre több bizonyíték létezik arra, hogy a zenészek szervezőkészsége fejlettebb, mint azoké, akik nem játszanak hangszeren.

Mit tanácsol azoknak a szülőknek, akik félnek attól, hogy gyermeküket az iskola mellett a zenével túlterhelhetik?

Zenével SOHA nem lehet túlterhelni a gyerekeket, más dolog azonban, hogy egyre nagyobb kihívás rendszeresen, gyakorlásra elkülönített időt találni. Sokan ezen a ponton adják fel egyébként a zenetanulást alsóban, vagy felsőbb osztályokban. Azonban én sok felnőttel találkoztam, akik azt mondták, mára bánják, hogy a zene elmaradt az életükből gyerekkorukban, szóval néha jót tesz egy kis támogatás a szülők részéről is. Focizni már nem fogunk 80 évesen, de nagyon sok ember még aktívan muzsikál ebben a korban.

Loading…