Minimax

Tóth Kinga gyermek és ifjúsági coach, a nyár legnagyobb kihívásairól

Tóth Kinga gyermek és ifjúsági coach, life coach, tréner, legkedvesebb korosztálya a 7–22 éves gyermekek, fiatalok. Az őket foglalkoztató kérdésekre fókuszálva új nézőpontokat, irányokat alakítanak ki együtt erősségeikre építve, így segítve őket a felnőtté válás kalandos útján, legyen szó önbizalomról, iskolai történetek feldolgozásáról, pályaválasztásról, jövőképről vagy épp magánéleti elakadásról. Kiemelt területe a tehetségnevelés. Sokszor a dilemmák forrásai azonban a szülőknél keresendők, így life coachként az ő elakadásaikat is segíti mind szakmai, mind magánéleti kérdésekben.
Gyere, és beszélgessünk kötetlenül!

torna-dora

Közeleg az iskolaév vége: mik a nyár legnagyobb kihívásai?

Hamar itt a június, amely a legtöbb gyermek számára egyet jelent a nyár és az év leghosszabb szünetének beköszöntével: újabb élmények, kalandok sokasága. Természetesen a szülők számára az elkövetkezendő közel 10 hétben átalakul a család életvitele, logisztikája, ami több gyerkőc esetén hatványozódik. A legtöbben ilyenkor szembesülnek azzal, hogy a megváltozott időbeosztás a gyermekek szokásait is befolyásolja.

Mekkora digitális szabadsága lehet a gyereknek a nyári szünet alatt? Ha tanítási időben iskola, óvoda után használhatta a telefont vagy számítógépet, milyen rutint vezessünk be a vakáció idejére?

A 2010 és 2024 között születettek az alfa generáció tagjai, az első digitális nemzedék. Ők azok, akiket a telefon és a táblagép nevel, rengeteg információt szívnak magukba a digitális világból, a kütyük előtt töltött órák számítanak szórakoztató kikapcsolódásnak, és ezt bizony a nyári szünet sem írja felül. A tiltás azonban nem megoldás, hiszen nem ellenőrizhetjük őket mindig, mindenhol. Emiatt nem fog többet beszélgetni vagy játszani a barátaival. Táborok sincsenek egész nyáron, és a családi programok sem tartanak napi több órán keresztül.

A jó hír az, hogy tehetünk azért, hogy a gyermek a digitális szabadságát ennek ellenére ne veszítse el, méghozzá a közösen meghozott és elfogadott szabályok és korlátok meghozatalával. Bevezethetünk napi vagy heti időkeretet, amit szabadon használhat fel. Esetleg összeköthetjük nyelvtanulással a képernyő előtt eltöltött időt: egy jó filmet először felirattal, majd e nélkül nézze végig. A kreativitást fejlesztő játékok is nagyon hasznosak tudnak lenni, hiszen megmozgatják az agyukat, gondolataikat.

Így nem alakul ki bennük ellenállás a szülői korlátozás kapcsán, és hasznosan tudják tölteni az erre meghatározott időt a nyári szünetben is.

Hogyan tartsák az osztálytársakkal, barátokkal biztonságosan a kapcsolatot a gyerekek? Chat, telefon, videóhívás?

Mindhárom variációt lehet biztonsággal használni.

A legkevésbé veszélyes a telefon; itt csak az idő múlása és ennek anyagi vonzata okozhat kellemetlenséget a szülő számára. A videóhívás a beszélgetésen kívül alkalmat adhat arra is, hogy pl. megmutathassanak egymásnak egy klassz új ruhát, cipőt, játékot, vagy épp a háziállatukat.

Chat esetében a legjobb, ha a barátok, osztálytársak egy zárt csoportot hoznak létre, és ezen belül kommunikálnak. Ne hívjanak meg idegeneket ebbe a csoportba, és az ott elhangzott információkat se osszák meg csoporton kívül senkivel a virtuális térben.

Természetesen a legideálisabb az lenne, ha személyes találkozások, közös élmények kapcsán tartanák egymással a kapcsolatot, akár legyen ez pl. egy „pizsamaparty”, vagy egy jó focimeccs, biciklizés a környéken.

Mire érdemes szülőként figyelni, ha a gyerek csoportos chatben tartja a kapcsolatot az osztálytársaival, barátaival? Mik a jelei annak, ha nem megfelelő mederben zajlik a kommunikáció (bullying, nem kívánatos tartalmak stb.)?

Először is beszéljük meg a gyermekkel, hogy a szülői korlátozás egy biztonsági védőháló. Tanítsuk meg neki, hogy hogyan ismerheti fel, ha online zaklatják, és tudatosítsuk benne, hogy hozzánk mindig fordulhat segítségért, nincs egyedül a problémájával.

Vannak szülői felügyeletet szolgáló alkalmazások – ezeket érdemes letölteni, és figyelemmel kísérni az eseményeket. Természetesen nem állandó jelleggel, mert ezzel könnyen elveszíthetjük a bizalmat gyermekünkkel. Az online bántalmazás testi és lelki problémákat egyaránt okozhat: alvászavar, rémálmok, önbizalomhiány, lógás az iskolából, szorongás, koncentrációs nehézségek. Az állandó megfélemlítés, és a miatta érzett szégyenérzet hatására könnyen elfordulhat a családtól, barátoktól, így egyre jobban egyedül érzi magát. Ilyenkor az első és legfontosabb, hogy üljünk le a gyermekkel, és őszintén beszéljünk arról, mi okozhatja ezt a változást benne.

Ezután tudatos odafigyeléssel és korlátozással csökkenthetjük az esélyét, hogy tovább folytatódjon, vagy épp ne forduljon elő még egy ilyen jellegű online bántalmazás. Először is szakítson meg minden kapcsolatot a bántalmazóval, törölje az ismerősök közül. Privát fiók esetén figyeljünk az adatvédelmi beállításokra, arra, hogy ki láthatja a tartalmakat, ki jelölheti ismerősnek stb. Ne osszon meg túl személyes információkat, különösen fotókat, mert visszaélhetnek vele. Ne keveredjen kommentháborúkba, értelmetlen vitákba.

Ha nincs bizalmi kapcsolat gyermek és szülő között, vagy a környezetében nincs olyan személy, akivel megbeszélhetné a bántalmazást, vannak olyan szervezetek, akik éjjel-nappal hívhatóak, és meghallgatják a bajban lévő gyermekek panaszait. Nem ciki segítséget kérni!

Hogyan osszuk be a gyerek szabadidős tevékenységeit nyáron? Szervezzünk neki minél több programot, vagy hagyjuk, hogy feltalálja magát? Mennyi időt tölthet az interneten és digitális eszközök közelében?

A vakáció alapvetően arra való, hogy a gyermek kipihenje magát, és amire iskolaidőben nincs lehetőség, az most megvalósuljon. A táborok, családi programok mellett vannak olyan napok is, amikor sem igénye, sem különösebb ötlete sincs arra, hogy mit csináljon hosszú órákon át internet nélkül.

A közösen kialakított és elfogadott szabályokról már beszéltem – ez biztosítja, hogy a digitális eszközök a nyári szünet ellenére is mértékkel használatban legyenek, és ne érezze a gyermek, hogy tiltva van.

A továbbiak tekintetében én a kreatív megoldások híve vagyok. Szervezzünk például programokat az osztálytársakkal és családjaikkal (közös sportolás, kirándulás). Kihasználhatjuk az időt olyan minőségi családi programokra, amikre suliidőben nincs lehetőség, ezzel javíthatjuk a szülő-gyermek kapcsolatot. Ezt tehetjük akár úgy is, hogy minden nap más családtag tervezi meg az adott napot. Adhatunk a gyerkőcnek feladatot, házimunkát: a szobája kitakarítása, ruhái elpakolása nem ördögtől való tevékenység, és megszokja, hogy felelősséggel tartozik a saját dolgai iránt. Játszhatunk tudományos játékokkal, kísérletezhetünk a konyhában megtalálható anyagokkal. Hallgathatunk hangoskönyvet, vagy éppen írhatunk közösen mesét.

A nyári munka nagyobb korban – főleg barátokkal – csodákat tesz: egyrészt pénzt keres, amit magára költhet, másrészt felejthetetlen élményeket szerez, és hasznosan tölti az idejét.

De időt kell hagyni az „unatkozásra” is: csak úgy élvezni az erdő hangját egy tisztáson túrázáskor, vagy kifeküdni a hintaágyba a kertben. Mindenképpen érezze, hogy ebben is van szabadsága.

És ne felejtsük: a szülői példa és iránymutatás meghatározó egy gyermek életében! Ha anya, apa egyfolytában nyomkodja a telefonját, a gyermek ezt látja, ezt viszi tovább.

Tóth Kinga gyermek és ifjúsági coach, life coach, tréner

Loading…